Címlap Naptár Ünnepek Vándormadaraink

Idézetek

A jövőt nem jósolni kell, hanem csinálni.

Névnap

Ma 2014. október 25., szombat, Blanka és Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz.
Vándormadaraink
Olvasóink értékelése: / 4
ElégtelenKitűnő 
Írta: Margó   
Tartalomjegyzék
Vándormadaraink
Költés
Tájékozódás
Madárgyűrűzés
Indulnak, érkeznek
Minden oldal

Megszokott látvány ősszel a villanyvezetékeken üldögélő és csivitelő fecskesereg, ugyanúgy mindenki előtt ismertek a nagy magasságban, katonás rendben délnek tartó vadlibacsapatok is. Vajon hová tűnnek madaraink nagy része ősszel, honnét érkeznek téli vendégeink, és milyen úton jönnek-mennek madaraink, hol vészelik át a téli hideg napokat? Ezekre a kérdésekre ad választ Schmidt Egon: Hová mennek, honnan jönnek vándormadaraink? című könyve. Még ma is előfordul, hogy a tudósok nem tudják teljes bizonyossággal, melyik madár, melyik útvonalat követ vándorlása során.  A tanult ismereteink felidézésére illetve kibővítésére  néhány hiteles  adat a könyvből.

 

A madárvonulásról általában

Hová? Merre?

A köztudatban eléggé elterjedt, hogy vándormadaraink kizárólag Afrikában vonulnak telelni. Sokan el sem tudják képzelni, hogy ez másként is lehetséges!, illetve, hogy madaraink nem a síktenger felett repülve, viharokkal és ezer más veszéllyel dacolva érik el az "ígéret földjét", vagyis Afrika partjait. Kétségtelen tény, hogy számos madarunk őszi úti célja valóban a "fekete földrész". Egyesek például a gólya vagy a füstifecske akár a Fokföldig is lehatolnak. Azonban  ők sem űznek sportot az ebből és eszük ágában sem jut, hogy  ott vágjanak át a tengetnek, ahol az a legszélesebb. Sőt ellenkezőleg. A legforgalmasabb "átkelőhelyek" Európa és Afrika között éppen az Ibériai-félsziget déli csücskénél, Olaszországon keresztül vagy Szuezen át vezetnek, ahol az átrepülési lehetőségek a legkedvezőbbek számukra.
Vándormadaraink jelentős része - úgy a feketerigó, énekes rigó, házi rozsdafarkú, barázdabillegető és mások - azonban megelégszenek azzal, hogy a tenger közelében, a meleg dél- vagy nyugat-európai partokon töltse a téli hónapokat. Bár az utóbbi időkben  megfigyelték, hogy a fekete rigó, pl. Budapesten állandó madár lett, nem költözött el.
Az északi madaraink végcélja gyakran csak Közép-Európa enyhébb éghajlatú vidékei, úgy hazánk is lehet. A legtöbb ázsiai költöző madár viszont Indiába és a környező szigetekre húzódik telelni.
Rendszeres madárvonulás figyelhető meg a trópusokon és a szubtrópusokon is, bár ott a madarak  a száraz és esős évszakhoz igazodnak.


 

Vajon költenek-e madaraink Afrikában?

A kérdésre adott válasz határozott nem. Bár az irodalomból  már ismert, hogy az európai gólyák, a gyurgyalagok eredményesen költenek odalent. Ezek az esetek csak ritka kivéstelek. Az a szabály, hogy vándormadaraink fészket rakni, költeni, fiókákat nevelni a szülőföldjükre térnek vissza.

Mikor? Hol?

A vidéki embereknél általában ismert jelenség a fecskék nyár végi csoportosulása, a gólyák impozáns légi gyakorlatai. Persze már kevés embernek adatik meg, hogy szemtanúja legyen annak a pillanatnak, amikor a napok óta együtt tanyázó  fecskecsapat , egy tiszteletkör leírása után elindul dél felé. A nappal vonulók általában  a kora hajnali órákat  használják ki. A délelőtt folyamán  a tempójuk lelassul, táplálkozásra alkalmas helyet keresnek és pihennek is.
Az éjszaka vonuló madarak elsősorban az esti órákban a legélénkebbek. Éjfél felé a vonulási láz alább hagy, a madarak leereszkednek, igyekeznek megfelelő pihenőhelyet keresni.
Ősszel vonuló madarak súlya általában emelkedik,  úgy bírják ki erővel, energiával ezt a hihetetlen teljesítményt. Különösen jól megfigyelhető a súlygyarapodás a kis énekesek esetében.

Milyen magasan?

Tudjuk, hogy a vonulás általában nem zajlik nagy magasságokban, többnyire a földfelszíntől számított 600 méter alatt marad. Tudjuk viszont, hogy egyes fajok noha több ezer méterre is felemelkedhetnek, különösen akkor, ha nagy hegyeket kénytelenek átrepülni vonulás készben. A hihetetlen magasságokról szóló jelentéseket a pilóták jelezték, akik gépeikkel  találkoztak össze a vonuló madarakkal.


 

Iránytűre nincs szűkségük

A madarak tájékozódásban nagy szerep jut a csillagoknak, a nap állásának, de minden bizonnyal a föld mágneses hullámainak is.  A nem vonuló fajok tájékozódási képessége jóval fejletlenebb, nagyobb távolságból már képtelenek hazatalálni. A vonuló és állandó madarak közötti különbség külsőleg is megmutatkozik, elsősorban abban, hogy a nagy evezők az előbbi csoportnál lényegesen hosszabbak, mint a nem vonulóknál. Érdemes azt is megemlíteni, hogy egy nemzetségen belül az északi, hidegebb területen élőfajok általában nagyobb testűek, mint a déli területeken honos rokonaik.

Veszélyek

A madarak vándorlásuk során a legkülönbözőbb veszélyekkel találják szembe magukat.  E téren az éjszaka vonulók vannak nehezebb helyzetben.
Sok áldozatokat szednek a villanyvezetékek, melyeknek neki csapódnak, és a tengerekben a világítótornyok is, a fáradt madarakat a fénycsóvák szinte elkábítják és vakon repülnek egyenesen a halálba.
A hirtelen támadt viharok is érzékeny veszteséget okozhatnak a vonuló madarak között.
Hideg, fagypont alatti időben vonuló madarak néha eljegesednek.


 

Madárgyűrűzés

Egy dán tanár Mortensen fejében született meg a madarak azonosítására szolgáló madárgyűrű használata az 1800-as években.  A madárgyűrű kis alumínium  karika, melyen  egy felirat és  folyószám található.  A felirat alapján bárki eldönthető, hogy melyik országban történt a jelölés, a sorszám  pedig a gyűrűzési állomás törzskönyvével megegyező azonosító. Ha egy madár gyűrűt kap a lábára, ezzel örökre eljegyezte magát a tudománnyal.  Nem tud többet megszabadulni a gyűrűtől. De nem is akar. Észre sem veszi már, hogy viseli úgy megszokta. A fémkarika tehát nem kényelmetlen a madár számára. Ha ez a madár az emberek kezébe kerül, akkor  a gyűrűfelirat alapján megtalálható, honnan indult, ide eljuttatják a sorszámot, és már is bejegyzésre kerül, hogy merre járt a madarunk. Ha elpusztult madarat találnak, akkor a gyűrűt kisimítva, egy borítékban a Madártani Intézet címére kell elküldeni. Magyarországon 1908-tól kezdődően gyűrűzik a madarakat. A madarakat részint öreg, részint fiókakorban gyűrűzik meg.
Figyelem! A madárgyűrűzést csak a madártannal foglalkozó tudományos intézetek, múzeumok, madárvárták, illetve ezek megbízottai végezhetnek gyűrűzéseket az illetve intézmény hivatalosan elfogadott jelölőgyűrűi segítségével. Ha a "maszek" gyűrűk is forgalomba kerülnek, nagy kavarodást okozhatnak.
Amikor egy madárra gyűrűt tesznek és adatait a törzskönyvben beiktatják, természetesen mindig azt remélik, hogy találkozni fognak vele.         Természeten ez nem úgy van.  A természetes elhullás, a ragadozók állatok és a vadászok is megritkítják a madarak számát.  A mai ember számára már nem titokzatos a madárvonulás, ehhez nagy segítséget nyújt a gyűrűzés.


 

Ősszel Magyarországról indulnak

Ebben a csoportban olyan madárfajok képviselői kerültek, amelyeket némi túlzással "magyar madaraknak" is nevezhetnénk, minthogy hazánkban fészkelnek, itt nevelik fiókájukat, Ősszel innét indulnak vándorútra, tavasszal ide térnek vissza.  Ezek készül néhány ismert szárnyasunk a szürke gém, vörös gém, üstökös gém, nagy kócsag, kis kócsag, gólya, kanalas gém, fürj, bíbic, szalonka,  dankasirály, örvös galamb, gerle, búbos banka, erdei pacsirta, füstifecske, sárgarigó, vetési varjú, énekes rigó, fekete rigó, fülemüle, vörösbegy, barátka, gébics, seregély, meggyvágó zöldike, tengelice, erdei pinty,.

Ősszel Magyarországra érkeznek

Többnyire északról, észak-keletről érkeznek madárvendégeink. Ezek a madarak úgy vannak nálunk, mint a mieink Afrikában. Nem költenek Magyarországon, és visszahúzódnak tavasszal hazájukba. Több fajuk rendelkezik magyar populációval is, ezek nem tekinthetők vonulóknak. Ismertebbek: vetési lúd, récék, egerészölyv, gatyásölyv, halászsas, viharsirály, csonttollú, nagy őrgébics, csúz.

Nem tudod milyen madarat láttál jártodban-keltedben? Itt egy madaras elektronikus könyv. Innen kikeresheted!

Madaras-e könyv

Vissza az ünnepekhez

Vissza a MÁJUS hónaphoz

 

 

Keresés

Kép találomra

Tudod-e?

Az emberi agy

Egyes számítások szerint az emberi agy tárolókapacitása 1 trillió bit, vagy 1164153 gigabyte.

Mosolyogj!

Múlt idő

Nyelvtan órán kérdezi a tanárnő: - Gyerekek, milyen idő az, hogy szép vagyok?
- Múlt idő - feleli Móricka.